14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 MÁV Start Klub VIP és Start Klub Prémium kártyák juttatásának adózása
Kérdés: Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e a munkavállalók részére vásárolt MÁV Start Klub VIP, illetve Prémium kártya? A kártya birtokosának korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége, így nem biztosítható, hogy döntően csak munkába járási célra kerül felhasználásra. Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak?
2. cikk / 14 Munkavégzéshez biztosított utazási jegy
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a munkáltató/kifizető által vásárolt BKV-jegytömböt a dolgozók kizárólag a munkavégzéssel összefüggésben használják? A jegyeket egy kijelölt munkavállaló őrzi a páncélszekrényben, és a felhasználásról nyilvántartást is vezetnek.
3. cikk / 14 Önkéntes pénztári hozzájárulás
Kérdés: Kaphat-e mindenhol önkéntes pénztári hozzájárulást az egyidejűleg több munkáltatónál dolgozó munkavállaló, ha a hozzájárulások összege együttesen sem haladja meg a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt? Egymást követő munkaviszonyokban adható-e kedvezményesen önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás?
4. cikk / 14 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
5. cikk / 14 Melegétkezési utalvány közterhei
Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
6. cikk / 14 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
7. cikk / 14 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
8. cikk / 14 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
9. cikk / 14 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
10. cikk / 14 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
