Nyugdíjjárulék alóli mentesség

Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség helyett a járulék-alapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozóesetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.Ez a csökkentett járulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja alapján kiterjed rá a biztosítás, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, illetve a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tehát az érintettet közalkalmazottként biztosított és egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, míg társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
Részlet a válaszából: […] ...míg ez alatt a minimálbér 20 százalékának az egy tizenketted része (ami után 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...a bevétel 20 százalékának az egytizenketted része után kell havi szinten lerónia a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ugyanakkor bármelyik esetben vállalhatja, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerőpiaci járulékot. Ettől eltérően a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A természetbeni és pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (melyből 4 százalékos mértékű a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
1
2
3