Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlát számításánál

Kérdés:

Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?

Részlet a válaszából: […] ...adózást választó magánszemély – főszabályként – az ekho-alap összegéből 15 százalék ekhót fizet, melynek– 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,– 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,– 3,9 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Öregségi nyugdíjas munkavállaló egyéni járulékai jövedelemkorlát elérése után

Kérdés: Továbbra is vonni kell az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak a munkabéréből, akinek a keresete már elérte a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] ...jogú öregségi nyugdíjas foglalkoztatott a jövedelme után egyéni járulék címén csak 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett azzal, hogy amennyiben a nyugellátása szünetel, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség terheli. A nyugdíjas munkavállalót a járulékalapot képező jövedelem után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és a 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terheli, tehát a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Nyugdíj folyósításának szüneteltetése

Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Abiztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék,amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, apénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy 2008. évben nyugdíjba vonuló személy? Milyen munkaviszonyból származó jövedelem mellett nem veszíti el a nyugdíját, milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az említett munkavállaló a 62. életévét márbetöltötte, korlátlan keresőtevékenységet folytathat anélkül, hogynyugellátását veszélyeztetné.Ezzel szemben, ha még 62 évnél fiatalabb, és biztosítottmunkavállalóként, illetve kiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot kell a megbízási díja után fizetnie, anyugdíjas megbízottól pedig – ha a nyugdíját nem szünetelteti – a 4 százaléktermészetbeni egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot, a nyugdíjának szüneteltetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása

Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...36 órát elérő foglalkoztatással – atényleges kivétje után 29 százalék társadalombiztosítási, 8,5 százalék nyugdíj-és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli. Amennyiben az említett rokkantsági nyugdíjasnyugdíjjogosultsága mégsem szűnne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Nyugdíjas foglalkoztatott táppénzre való jogosultsága

Kérdés: Jogosulttá válik-e táppénzre a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, ha a járulékalapot képező jövedelme után megfizeti az egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott ajárulékalapot képező jövedelme után 2006. szeptember 1-jétől 4 százalékosmértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, de anyugdíja folyósításának szünetelése esetén emellett a 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.