14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szüléshez kapcsolódó ellátások új munkahely esetén
Kérdés: Mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november 18-tól 2015. november 28-ig GYES-en volt, a 6 évig tartó munkaviszonya 2015. november 30-án megszűnt, 2015. december 1-jén helyezkedett el jelenlegi munkahelyén 8 órás munkaviszonyban 205 000 forint/hó munkabérrel, és második gyermeke születésének várható időpontja 2016. július 24.? Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy ha a kismama 2016. év elején veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba kerül, akkor elég számára 30 bérezett nap az ellátások megállapításához, tekintettel arra, hogy előtte a munkaviszonyából GYES-en volt?
2. cikk / 14 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
3. cikk / 14 Harmadik gyermek szülése GYES alatt
Kérdés: Mi lesz a harmadik gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja annak a munkavállalónak, aki 2003. július 1-je óta biztosított, 2008. január 1-jétől táppénzben részesült, 2008. március 7-én megszületett az első gyermeke, majd a GYED folyósításának az időtartama alatt 2010. január 6-án a második gyermeke, akivel jelenleg GYED-en van, és a harmadik gyermekével várandós? A szülés várható ideje 2012. április 2.
Mi lenne számára kedvezőbb:
1. ha a GYED lejárta után azonnal keresőképtelen állományba kerülne a szülés napjáig, vagy
2. ha a GYED lejárta után kivenné a szabadságát, és a fennmaradó időre táppénzre menne a szülés napjáig, vagy
3. ha elkezdené a GYES-t, és a szülés napjától igényelné a terhességi-gyermekágyi segélyt?
Mi lenne számára kedvezőbb:
1. ha a GYED lejárta után azonnal keresőképtelen állományba kerülne a szülés napjáig, vagy
2. ha a GYED lejárta után kivenné a szabadságát, és a fennmaradó időre táppénzre menne a szülés napjáig, vagy
3. ha elkezdené a GYES-t, és a szülés napjától igényelné a terhességi-gyermekágyi segélyt?
4. cikk / 14 Veszélyeztetett terhes munkavállaló ellátásai
Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?
5. cikk / 14 Köztisztviselő szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?
6. cikk / 14 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
7. cikk / 14 Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő
Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
8. cikk / 14 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
9. cikk / 14 Táppénz irányadó időszaka
Kérdés: Módosíthatja-e méltányosságból a táppénz alapjául szolgáló irányadó időszakot a MEP vagy arra jogosult egyéb szerv?
10. cikk / 14 Táppénz alapjának megállapítása
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha egy 2004. márciusig gyermekgondozási segélyben részesült, 2004. március 22-én újra munkába állt dolgozó 2004. augusztusban kezdődött betegsége okán – 180 napi jövedelem hiányában – a táppénz alapjául az előző ellátás, a gyermekgondozási díj alapját veszi?
