Jogosultsági idő

Kérdés: Beszámítanak a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe 1990-ben és 1991-ben havonta 1-1 fizetés nélküli, ún. anyanapok? Amennyiben igen, akkor milyen igazolást kell kérni a régi munkáltatótól ezekre a napokra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt érdemes tisztázni, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából mi minősül jogosultsági időnek. Jogosultsági időt keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Jogosultsági idő

Kérdés: A keresőtevékenység mellett mivel lehet még a nők 40 év alapján szerezhető kedvezményes nyugdíjához jogosultsági időt szerezni?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultságának alapeleme a jogosultsági idő, hiszen életkortól függetlenül csak az a nő szerezhet jogosultságot a kedvezményes nyugdíjra, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Nők 40 éves jogosultsági ideje

Kérdés: Hány évvel növeli meg a jogosultsági időt a gyermekek nevelésére fordított időtartam annak az 1963-ban született női dolgozónak az esetében, aki 1981. július 16-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, tehát 2016. július 16-án lenne 35 év jogosultsági ideje, ami jelen esetben a szolgálati idővel is megegyezik, és öt gyermeket szült? A dolgozó gyermekei 1982. október 8-án, 1988. november 26-án, 1990. október 10-én születtek, illetve 1993. február 18-án ikreknek adott életet.
Részlet a válaszából: […] Az életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra az a nő szerezhet jogosultságot, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. de­cember hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A tárgyidőszakban hatályos régi Mt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyet eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a születés várható időpontja elé essen, Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Beltag személyes közreműködése TGYÁS és GYED ideje alatt

Kérdés: Fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség, és ha igen, milyen mértékben egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után, aki rendelkezik heti 40 órás főállású munkaviszonnyal, a bt.-ből jövedelmet nem vesz fel, és a 2006. május hónapban történt szülése jogán igénybe veszi a TGYÁS-t, illetve GYED-et, de ez idő alatt személyesen közreműködik (pl.: aláír)?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. és42/C. §-ai kifejezetten tiltják a bármilyen jogviszonyban díjazás ellenébentörténő munkavégzést – ideértve a hatósági engedélyhez kötött személyesenfolytatott keresőtevékenységet is – a terhességi-gyermekágyi segély, illetőlega gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Felmondás GYED-en lévő munkavállalónak

Kérdés: Köteles-e visszavenni a munkáltató – akkor is, ha nem akarja – azt a GYED-en lévő dolgozót, akinek egyik gyermeke három és fél éves, a másik fél éves, és szeretne visszamenni dolgozni? Felmondhatnak-e neki, illetve ha visszaveszik, utána mikor mondhatnak fel neki? Ha visszaveszik és elmegy táppénzre, kaphatja-e együtt a GYED-et és a táppénzt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3.életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából.Megjegyzés: a vonatkozó jogszabályi rendelkezés 2006. január1-jei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] A Cst.-ben foglaltak alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-a alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. Keresőtevékenységet folytatni a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.