26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
2. cikk / 26 Ellátások második gyermek után
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?
3. cikk / 26 Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
4. cikk / 26 1956-ban született egészségkárosodott nő nyugellátása
Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy nyugellátást igényeljen az az 1956. augusztus 26-án született nő, aki 1970-től 1973-ig szakmunkásképző iskolába járt, 1 évig háztartásbeli, 1 évig pedig munkanélküli volt, és két gyermeket szült? Az igénylő egészségkárosodott, de jelenleg még aktívan dolgozik. Kifizetheti a munkáltatója a 40 éves szolgálati idő eléréséhez szükséges 2-3 éves időtartamot?
5. cikk / 26 Ellátások harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen kereset alapján állapítják meg a harmadik gyermek után járó ellátásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. március 16. óta áll a munkáltató alkalmazásában, első gyermeke 2007. október 5-én, a második 2009. június 19-én született, a harmadik gyermek születésének várható időpontja pedig 2012. december 6.? A biztosított 2007. június 27-től nem rendelkezik munkabérrel, mert ettől az időponttól folyamatosan valamilyen egészségbiztosítási ellátásban, illetve GYES-ben részesül. Második gyermekével 2011. június 19-ig GYED-et kapott 3336,67 forint/nap összegben, azt követően jelenleg is GYES-ben részesül. 2012-ben a szerződés szerinti munkabére 263 000 forint/hó. Lesz-e különbség az ellátás összegében, ha a GYES lejártát követően vagy egy kicsit hamarabb visszamegy dolgozni, letölti a 80 munkanap szabadságát, és utána még a szülésig dolgozik?
6. cikk / 26 Köztisztviselő cafeteriajuttatása táppénzes időszak alatt
Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
7. cikk / 26 Jogalap nélkül felvett GYES visszafizetése
Kérdés: Helyesen értelmezi-e a határozatot az a kismama, aki GYES-ben részesült, majd amikor megszületett a legkisebb gyermeke, GYED-et igényelt, és a Magyar Államkincstártól kapott határozat alapján úgy gondolja, hogy a többletként kiutalt GYES összegét nem neki, hanem az egészségbiztosítási pénztárnak kell visszafizetnie? Valóban előfordulhat-e ez a helyzet?
8. cikk / 26 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Milyen egészségbiztosítási ellátásokra jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke 2010. július 25-én született, 2009. április 1-jétől 2010. május 31-ig határozott időre szóló szerződéssel volt foglalkoztatva, 2010. június 1-jétől június 30-ig táppénzben részesült, és szüléséig keresőképtelen volt, de táppénzt már nem folyósítottak részére?
9. cikk / 26 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?
10. cikk / 26 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?