14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogosult lehet a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezik, kiesett ideje nincs, de kiskorúként, 17. életévének betöltése előtt 1983-tól 1986-ig méltányossági GYES-ben részesült, miután megszületett a gyermeke? Ezzel az időszakkal már meglenne a 40 éves ideje. Figyelembe vehető ebben az esetben ez a gyermekneveléssel töltött idő a kedvezményes nyugdíjhoz, vagy csak az életkor alapján járó öregségi nyugdíj esetén számít szolgálati időnek?
2. cikk / 14 1961-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
3. cikk / 14 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Igénybe veheti-e a nagymama GYES-t a nagyobbik gyermek után abban az esetben, ha a gyermek süket, és ezért a 8 éves koráig jár utána az ellátás, amelyet jelenleg az édesanya kap, aki várandós a második gyermekével, akinek a születését szeptemberre várja, de előtte visszamegy dolgozni, kiveszi a szabadságát, és utána táppénzt igényel? Milyen ellátásra lesz jogosult az édesanya az újszülött gyermek után?
4. cikk / 14 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
5. cikk / 14 Juttatások örökbefogadás esetén
Kérdés: 0-2 éves korú gyermek örökbefogadása esetén jár-e anyasági támogatás az örökbe fogadó szülőnek, illetve milyen egyéb ellátásokra lehet jogosult?
6. cikk / 14 Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
7. cikk / 14 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
8. cikk / 14 Anyasági ellátások
Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?
9. cikk / 14 Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt
Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
10. cikk / 14 Munkáltatói teendők szülés esetén
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?