Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van, és – feltételezhe­tően – mindkét jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Annak, aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt fontos tisztázni, hogy szolgálati idő szerzésére köthető megállapodás, azonban a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz szükséges 40 év jogosultsági idő szerzésére nem. Ugyanis ez utóbbi esetben csak meghatározott szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Mi lesz a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja annak az 1998. április 1. óta biztosított munkavállalónak az esetében, aki 2011. február 25-től GYES-en van a 2009. február 24-én született gyermekével, és a második gyermekével terhes? A szülés várható időpontja 2011. október 24. Kedvezőbb lenne-e a számára, ha megszakítaná a GYES-t, és kivenné a 40 nap szabadságát? Lehetséges-e a szabadság összegével számolni a terhességi-gyermekágyi segély összegét?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély összegének kiszámításárarészben a táppénz összegének megállapítására vonatkozó szabályokat kellalkalmazni. A szülés várható időpontjához – 2011. október 24. -igazodóan a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint a dolgozónak egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonya van. Az egyik a 2003-tól fennálló közalkalmazottijogviszony, a másik az egyéni vállalkozói. A vállalkozói tevékenységekezdetének dátuma valószínűleg 2009. január 1., mert a GYED-et ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

TGYÁS- és GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult-e a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re, ha veszélyeztetett terhesként nem mehet vissza dolgozni, és a szülésig táppénzen kell maradnia? A dolgozó 2004-től áll határozatlan idejű munkaviszonyban, 2006. április 13-tól veszélyeztetett terhesként táppénzellátásban részesült egészen 2006. november 26-ig, amikor megszületett első gyermeke. Az átlagkeresete a táppénzjogosultság megállapításakor bruttó 180 000 forint volt. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igénybe vette a gyermek kétéves koráig a GYED-et, majd a gyermek hároméves koráig a GYES-t. 2009. november 27-től betegség miatt táppénzellátásban részesül, azonban ezen idő alatt kiderült, hogy újra gyermeket vár, a szülés várható ideje 2010 júliusa. A munkavállalónak korábbról 109 nap szabadsága van. Ha nem veszélyeztetett terhes, van-e arra lehetősége, hogy miután bejelenti munkáltatójának a terhessége tényét, foglalkoztassák, és így érje el a szabadságával együtt a jogosultság megszerzéséhez szükséges 180 napot?
Részlet a válaszából: […] Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy 2010. május 1-jétőlváltozik a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díjjogosultságához szükséges biztosítási idő, valamint a gyermekgondozási díjösszegének kiszámítására vonatkozó szabály.A 2010. április 30-át követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is azt tisztázzuk, hogymit tekintünk rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelemnek. Miért kell ajövedelmeket ilyen szempontból különválasztani?A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szabadság és pótszabadság arányosítása

Kérdés: Időarányosan kell-e kiadni a szabadságot, illetve a gyermek után járó pótszabadságot annak a munkavállalónak, aki 2005. január 3-ától terhessége miatt táppénzen van, és várhatóan 2005 júniusában fog szülni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évbenrendes szabadság illeti meg, mely alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékének meghatározásakor a munkavállalóéletkora az irányadó, minimum 20, maximum 30 nap alapszabadság állapítható meg.A hoszszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
2