47 cikk rendezése:
11. cikk / 47 Távolléti díj számítása
Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
12. cikk / 47 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
13. cikk / 47 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes bejelenteni egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki egyben a társaság egyetlen személyesen közreműködő tagja, hogy a lehető legkevesebb járulékot kelljen utána fizetni? A tagnak nincs máshol biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a társasági szerződés pedig lehetővé teszi a munkaviszony keretében történő ügyvezetést. Érdemes külső munkavállalót megbízni az ügyvezetői feladatokkal, a tulajdonost pedig részmunkaidőben bejelenteni?
14. cikk / 47 Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékbevallása
Kérdés: Kell-e módosítani a járulékbevallását annak a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak, akinek a munkaviszonya 2010 januárjában rendkívüli felmondással megszűnt, de a bíróság néhány hete kimondta a felmondás jogellenességét, és helyreállította a jogviszonyt, több millió forint elmaradt munkabért megítélve?
15. cikk / 47 Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
16. cikk / 47 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ugyanannyi szabadság jár-e egy napi 3 órában dolgozó takarítónőnek, mint a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóknak?
17. cikk / 47 GYES-en lévő munkavállaló új munkaviszonya
Kérdés: Meg kell-e szüntetni, illetve megszüntetheti-e a munkáltató annak a kismamának a munkaviszonyát, aki jelenleg GYES miatt fizetés nélküli szabadságon van, de a gyermek egyéves kora után munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatónál? A dolgozó nem jelentette be az új jogviszonyát a régi munkáltatójának. A GYES lejárta után hogyan kell elszámolni a munkavállaló szabadságát? Jár-e szabadság az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony után?
18. cikk / 47 Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése
Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
19. cikk / 47 Garantált bérminimum
Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
20. cikk / 47 Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
