Bérpótlék fizetett távollét esetén

Kérdés: Valóban ki kell fizetni a munkavállaló részére a bérpótlékot is azokra a napokra, amikor szabadság vagy egyéb fizetett távollét (betegszabadság, kötelező orvosi vizsgálat stb.) miatt nem végzett munkát, de a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályos 146. és 147. §-aiban foglalt rendelkezései tartalmazzák, hogy a munkavállalót munkavégzés hiányában mely esetekben, milyen díjazás illeti meg. E szabályok alapján a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Kölcsönzött munkavállaló munkabére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés értelmében az egyórára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbérösszegét osztani kella) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel,b) részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás,illetve készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni. Ezen túlmenően a munkaidő mértéke sem meghatározó minősítőjegy. Önmagában az a tény, hogy a munkát végző személy teljes munkaidősmunkaviszonnyal rendelkezik, még nem minősíti az általa létesített egyébmunkavégzésre irányuló jogviszonyokat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Biztonsági őrök foglalkoztatása

Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. rendelkezései egyes esetekben eltérő előírásokattartalmaznak.Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidőmértéke – munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján- legfeljebb napi 12, legfeljebb heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Délutános és éjszakai pótlék

Kérdés: Kell-e délutáni és éjszakai műszakpótlékot fizetni egy vagyonvédelmi cég által őr munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére abban az esetben, ha foglalkoztatásuk a következők szerint történik: 12 óra nappal, 12 óra éjszaka után 2 szabadnap?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében éjszakai műszak a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka.Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke (napi 8, heti 40 óra) – munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján – legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.