9 talált cikk a Táppénz , egészségbiztosítási ellátás , keresőképtelenség , egészségbiztosítási járulék , szabadság , teljes munkaidő kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.

Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a táppénzt és a munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, hétfő, kedd, szerda, valamint vasárnap volt a beosztás szerinti munkanapja, a többi pihenőnap, már kimerítette a 15 nap betegszabadságot, és a keresőképtelenségi igazolása hétfőtől vasárnapig szól? 7 nap táppénzre jogosult ebben az esetben, vagy csak a beosztás szerinti 4 napra, és akkor a másik 3 napra nem jogosult díjazásra, mert az pihenőnapnak számít?

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.