922 cikk rendezése:
1. cikk / 922 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Van valamilyen teendője a foglalkoztatónak a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulékának megfizetése érdekében arra a 30 napos időszakra vonatkozóan, amelyre a munkavállaló Ausztriában végzett mezőgazdasági munka miatt fizetés nélküli szabadságot kért?
2. cikk / 922 Magyarországon élő orosz állampolgár munkavégzése külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?
3. cikk / 922 Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Szükséges tajszámot igényelni egy harmadik országbeli állampolgár maximum 90 napos tartózkodásiengedély-mentes foglalkoztatásának idejére? A kormányhivatal tájékoztatása szerint tajszámot és tajkártyát kizárólag akkor lehet igényelni, ha a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik tartózkodási engedéllyel. Hogyan tudja bejelenteni a munkáltató a létrejött biztosítási jogviszonyt abban az esetben, ha a dolgozó nem rendelkezik tajszámmal?
4. cikk / 922 Román–magyar kettős állampolgár tajkártyája
Kérdés: Milyen módon szerezhet tajkártyát és így egészségügyi ellátásra jogosultságot Magyarországon egy román–magyar kettős állampolgár, aki magyar személyi igazolvánnyal és útlevéllel rendelkezik, de nincs magyarországi lakcíme, a munkaviszonya sem itt van, és Magyarországon szeretne elvégeztetni egy műtétet, amely nem minősül sürgősségi beavatkozásnak?
5. cikk / 922 Ausztráliába költöző kft.-tulajdonos
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?
6. cikk / 922 Külföldre költözés GYED alatt
Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?
7. cikk / 922 Táppénzjogosultság szökőév esetén
Kérdés: 2024-ben 365 vagy 366 nap a táppénzjogosultság maximális időtartama, tekintettel arra, hogy szökőév van? Meddig jogosult táppénzre a biztosított a 2024. május 6-án kezdődő „8”-as kódú keresőképtelensége esetén? Helyesen járt el a kifizetőhely, ha az alábbi táppénzelőzmények ismeretében 2024. augusztus 19-ig folyósította az ellátást? A biztosított 2023. május 3-án keresőképtelen lett „8”-as kóddal. 2023. május 3-tól 2023. május 23-ig betegszabadságon volt, majd május 24-től október 6-ig saját jogú táppénzben részesült. 2023. október 7-én keresőképessé vált, 2023. december 4-én ismét keresőképtelen lett, 2024. április 30-ig táppénzben részesült, 2024. május 1-jétől keresőképes, de május 6-án ismét keresőképtelen lett, május 27-ig betegszabadságon volt, és 2024. augusztus 19-ig táppénzt kapott.
8. cikk / 922 Biztosítási előzmény igazolása GYED-jogosultság megállapításához
Kérdés: Elfogadható a GYED-jogosultság megállapításához az ügyfélkapuról letöltött egyéni vállalkozói jogviszonyigazolás abban az esetben, ha a munkavállaló 2023. január 6-tól áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és 2024. május 13-án született gyermeke után jelenleg CSED-ben részesül, amelynek lejárta után igényelné a GYED-et, de a feltételeknek nem felel meg? Saját elmondása szerint jelenlegi munkaviszonya előtt egyéni vállalkozó volt, de a társadalombiztosítási kiskönyvét nem adta át a munkáltatónak.
9. cikk / 922 Kínai állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Szükséges munkavállalási engedély egy kínai állampolgárságú személy alkalmazásához abban az esetben, ha rendelkezik nemzeti letelepedési engedéllyel, tartózkodási engedéllyel, külföldi részére járó személyi igazolvánnyal, adóazonosító jellel és tajszámmal is? A kilépőpapírjai alapján korábban (2012. évben) egy másik cég is alkalmazta az érintettet.
10. cikk / 922 Török állampolgárságú nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Helyesen értelmezi a leendő foglalkoztató a Tbj-tv. és a 2015. évi XXX. tv. előírásait egy török állampolgárságú, Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatására vonatkozóan, amely szerint a Magyarországon lakóhelyet és munkaviszonyt létesítő személy a magyar jog alapján is nyugdíjasnak fog minősülni, így a foglalkoztatással összefüggésben nem keletkezik biztosítási jogviszony? Milyen irat szükséges ebben az esetben ahhoz, hogy a munkavállaló Magyarországon egészségügyi ellátást vehessen igénybe, tekintettel arra, hogy a munkáltató értelmezése szerint a TR/HU 111 nyomtatványt csak kiküldöttek esetében lehet alkalmazni? Szükséges tajszámot igényelni annak ellenére, hogy nem válik biztosítottá a dolgozó?