10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
2. cikk / 10 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
3. cikk / 10 Munkaviszony megszüntetése terhesség esetén
Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.
4. cikk / 10 Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai
Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
5. cikk / 10 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
6. cikk / 10 Egyéni vállalkozó foglalkoztatása
Kérdés: Színlelt szerződésnek minősül-e, ha egy cég vállalkozói szerződés keretében napi 6 órában biztosít egy főt partnere számára vámügyintézési munkák elvégzésére? A vámügyintéző egyéni vállalkozó, vállalkozói tevékenységét már több mint 10 éve folytatja, és több céggel is kapcsolatban áll.
7. cikk / 10 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
8. cikk / 10 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
9. cikk / 10 Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
10. cikk / 10 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
