Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kéréséről, kiadásáról, megszüntetéséről az Mt. 130., 133. és 135. §-ai rendelkeznek, tehát munkaügyi téma. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Várandós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen ellátást kell megállapítani a szülést követően annak a várandós munkavállalónak, aki 2015. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 16-án munkahelyi balesetet szenvedett, melyet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismert el, így jelenleg baleseti táppénzt folyósítanak részére, és a szülésének várható időpontja 2018. február 9.? Az üzemi baleset következtében a dolgozó keresőképtelensége várhatóan fél évig is eltarthat.
Részlet a válaszából: […] ...igényelni kell, ezért javasoljuk, hogy a választási lehetőségéről és az ellátások összegéről a kismamát időben szíveskedjenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre és CSED-re a második gyermeke után az a biztosított, aki jelenleg a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelytől gyermekgondozási díjban részesül, amely áprilisban jár le, és a második gyermeke várhatóan júliusban születik? A munkavállaló tájékoztatása szerint az orvosa veszélyeztetett terhességi állományba fogja felvenni, ezért táppénzre válik jogosulttá, az első gyermek után pedig a GYED lejárta után igényelni kívánja a GYES-t.
Részlet a válaszából: […] Nézzük meg az anya ellátásonkénti jogosultságát. Az egyidejűleg folyósítható ellátásokról az Eb-tv. 39. §-a rendelkezik. Ennek értelmében az a személy, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Választás napja

Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
Részlet a válaszából: […] Először is azt szeretnénk pontosítani, hogy aterhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a jogosultnak a foglalkoztatójánálkell bejelentenie.Az elbírálás és folyósítás érdekében a társadalombiztosításikifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató feladatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...által folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról azellátásban részesülő személy személyi azonosítóinak, taj-számának, valamint afoglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével, az ellátás kifizetésévelegyidejűleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.