Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés:

Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.

Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kéréséről, kiadásáról, megszüntetéséről az Mt. 130., 133. és 135. §-ai rendelkeznek, tehát munkaügyi téma. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...a baleseti táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál a folyamatos biztosításban töltött időnek nincs jelentősége.Tájékoztatjuk továbbá, hogy az egészségügyi szolgáltatások fedezetéül – a biztosítás szünetelése időtartamára – havi 7710...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés:

Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Részlet a válaszából: […] ...szerv tudomására jut a német ellátás igénylése. Visszatérve a havi bejelentés problémájára: amíg a foglalkoztató nem kap hivatalosan tájékoztatást a GYED-folyósítás megszüntetéséről, addig GYED-ben részesülőként veheti figyelembe a dolgozót, ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.