24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
2. cikk / 24 Egyszerűsített foglalkoztatott ellátásai
Kérdés: Megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat az után a munkavállaló után, akit napi bejelentéssel foglalkoztatnak, vagy egészségügyi ellátása érdekében saját maga után kell fizetnie a társadalombiztosítási közterheket?
3. cikk / 24 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Kérdés:
Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
4. cikk / 24 Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
5. cikk / 24 Németországba költöző vállalkozó jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a németországi biztosítása annak a magyar állampolgárnak, aki 2013. június 7-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal a saját vállalkozásában, és Németországba szeretne költözni a férjéhez, aki ott biztosított? Milyen dokumentumokat kell beadni abban az esetben, ha továbbra is Magyarországon szeretne biztosított maradni, és nem szeretné a munkaviszonyát megszüntetni? Mi alapján lesz jogosult Németországban egészségügyi ellátásra? Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultsága Magyarországon? Érvényteleníteni kell a magyar taj-t abban az esetben, ha életvitelszerűen Németországban tartózkodik? Mi a helyzet akkor, ha a férje jogán családi biztosítás keretében jogosult lesz egészségügyi ellátásra?
6. cikk / 24 Írországban dolgozó munkavállaló biztosítási jogviszonya
Kérdés: Hogyan tud írásban intézkedni a magyarországi biztosítási jogviszonyának fenntartásáról az a munkavállaló, akinek a magyar munkaviszonya – tudomása szerint – november közepéig fennállt, de októbertől Írországban helyezkedett el? Az érintettnek folyamatosan szüksége van gyógyszerekre, ezért szeretné fenntartani a magyar biztosítását. Kell-e valamilyen intézkedéseket tennie abban az esetben, ha ebben az évben férjhez ment, és felvette a férje nevét?
7. cikk / 24 Védőoltás és foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
Kérdés: A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi és a szociális szférában dolgozók kötelező hepatitis B elleni oltását, amelynek meglétét az ÁNTSZ ellenőrzi? Amennyiben a munkáltatót terhelik ezek a költségek, milyen közterheket kell megfizetni ez után, hogyan kell nyilvántartani, kinek a nevére és kivel kell felíratni az oltásokat? Milyen előírások vonatkoznak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat által előírt szakvizsgálatok költségeire? Kötelező-e fizetnie őket a munkáltatónak, és keletkezik-e ezek után valamilyen adófizetési kötelezettség?
8. cikk / 24 Többletmunkaidő elszámolása
Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
9. cikk / 24 Passzív táppénz időtartama
Kérdés: Meddig jogosult passzív táppénzre az a munkavállaló, aki 2010. március 1-jén lépett be jelenlegi munkahelyére, 2010. május 29-től folyamatosan táppénzben részesül, mert 2010. június végén megműtötték, és a határozott idejű munkaszerződése 2010. július 31-ig szól? Milyen ellátásra lesz jogosult a táppénz lejárta után? Milyen adatok és nyomtatványok szükségesek a leszázalékolásához? A dolgozó 2009. január 1-jétől augusztus 31-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, 2009. szeptembertől munkanélküli-segélyen volt, és 2009 decemberében már volt egy gerincsérvműtétje, azután 2010-ben rendelkezésre állási támogatást kapott.
10. cikk / 24 Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
