Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...kifizető cég, továbbá kézbesítési meghatalmazottként eljárhat adóügyeikben (16T34 és 16T101 jelű nyomtatványok kitöltése révén). A tajszám szükség szerint az OEP honlapján elérhető úgynevezett megrendelőn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...az esetleges egészségügyi ellátásokért fizetnie kell.Az ügyvezető bejelentéséhez mindenképpen szükség lesz adóazonosító jelre és taj-számra, amelyeket meg kell igényelni.A leírtakat nem változtatja meg az a tény, hogy az érintettek Ausztráliában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...320 000 forint, minimum-járulékalapja 365 500 forint, járulékfizetése 418 500 forint alapján történt. A fenti számításra kérem ismételt tájékoztatását! A szerző válaszol: Olvasónknak igaza van, sajnos mi is (és mellesleg az AEÉ. 2010/10. számában megjelent cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke. Teháta felsoroltak valamelyike alapján biztosított. Tájékoztatása szerint, mintbiztosítottnak a bejelentése minimálbérrel történik. A terhességi-gyermekágyisegély és gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.