Második gyermek szülése

Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...az igénybevétel napjától számítandó a 168 nap (Eb-tv. 40. §, 42. §).Mivel a jövedelemről nincs információnk, és nem kaptunk tájékoztatást arról sem, hogy az első gyermek jogán járó CSED naptári napi alapja mennyi volt, így nem tudjuk eldönteni, hogy melyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Jogalap nélküli GYED visszakövetelése

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...a tévedését hatvan napon belül észleli, és a visszakövetelés érdekében a szükséges intézkedést megteszi, a foglalkoztatott tájékoztatása mellett követelését a munkabérből levonhatja.Hatvan napon túl viszont az automatikus levonás már nem érvényesülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...adatai is elégségesek. A gyermek adóazonosító jelének igénylését a külföldi illetőségű magánszemélynek kell kezdeményeznie. A tajszám nem feltétele a családi adóalap-kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...adóazonosító számát,b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,d) a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő "tól-ig"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Háztartási munka

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
Részlet a válaszából: […] ...bejelentési és regisztrációsdíj-fizetésikötelezettsége van. A háztartási munkát végzőnek mindössze az adóazonosítójelét és a taj-számát kell a munkaadó rendelkezésére bocsátania, máskötelezettsége nincs. A bejelentés három módon történhet: elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Adóhatósági eljárás

Kérdés: Helyesen jártak-e el az eljáró adóellenőrök, amikor az APEH egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzése során nem közölték az ügyféllel az ellenőrzés célját? A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégtől elkérték a megrendelőkkel kapcsolatos nyilvántartásokat, számlákat, illetve a velük kötött szerződéseket és azok teljesítésének teljes háttéranyagát, valószínűleg azért, hogy az így nyert adatok alapján a későbbiekben a vevőknél vizsgálatot kezdeményezzenek olyan adóra vonatkozóan (innovációs járulék), amelynek fizetésére az ellenőrzött cég nem köteles.
Részlet a válaszából: […] ...megkezdését megelőzően erre történő különfelhívás nélkül is kötelesek az adózót egyebek mellett az ellenőrzés tárgyáróltájékoztatni [Art. 97. § (1) bekezdése]. Az ilyen jellegű eljárási hibákkalszemben törvényességi kifogással lehet élni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.