16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
2. cikk / 16 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
3. cikk / 16 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
4. cikk / 16 Szociális szövetkezet tagjai
Kérdés: Be kell jelenteni a szociális szövetkezet tagjait valamelyik hatósághoz abban az esetben, ha a szövetkezet 7 taggal alakult, amelyből 6 fő természetes személy plusz 1 tag az önkormányzat, de jelenleg még semmilyen tevékenységet nem folytatnak, mert egy sikeres pályázatra várnak? A szociális szövetkezet turisztikai és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, és az alapszabály szerint a természetes személy tagok kötelesek személyesen közreműködni, amely történhet munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, megbízási jogviszony, illetve tagi jogviszony keretében is. A természetes személyek közül egy fő az igazgató-elnök (mellette főállású egyéni vállalkozó), 1 fő a felügyelőbizottság elnöke, 2 fő a felügyelőbizottság tagja, két fő pedig csupán tag, semmilyen tisztséget nem töltenek be.
5. cikk / 16 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
6. cikk / 16 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
7. cikk / 16 Egyszemélyes kft. tulajdonosának jogviszonya
Kérdés: Helyesen történik a jogviszonyok meghatározása, illetve bejelentése annál az egyszemélyes kft.-nél, amelynek a tulajdonosa alapítói határozat alapján tagi jogviszonyban művezetőként közreműködik a cég tevékenységében, ügyvezetőként viszont nem vesz fel jövedelmet, így ezt a tevékenységet semmilyen jogviszonyban nem jelenti be? A társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről.
8. cikk / 16 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
9. cikk / 16 Bt. és kft. nyugdíjas tagjai
Kérdés: Kell-e járulékot és eho-t fizetni egy betéti társaság nem nyugdíjas, egyéb foglalkozási jogviszonnyal nem rendelkező (pl. háztartásbeli) kültagja után, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem vesz részt, jövedelmet nem kap? Véleményünk szerint az ilyen kültag a Tbj-tv. 4. § d) pont 1. alpontja szerint nem minősül társas vállalkozónak, továbbá az Eho-tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tagi jogviszony sem áll fenn. Kell-e tételes eho-t fizetni egy kft. nyugdíjas tagja után, aki nem vezető tisztségviselő, és a társaság tevékenységében személyesen nem vesz részt?
10. cikk / 16 50 százalékos tulajdonos ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?