7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
2. cikk / 7 Kft.-tagok utáni járulékok optimalizálása
Kérdés: Hogyan tudja optimalizálni egy kft. a két tagja utáni járulékfizetést abban az esetben, ha az egyik tag, aki az ügyvezetői feladatokat is ellátja, ténylegesen is közreműködik a cég tevékenységében, és máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, a másik tag pedig az ügyviteli teendőket látja el a kft.-ben? Foglalkoztatható munkaviszonyban mindkét tag, vagy ha az egyik tag munkaviszonyban áll, akkor a másik már nem lehet saját maga munkáltatója?
3. cikk / 7 Ügyvezetők jogállása
Kérdés: Milyen minimum-járulékalap után kell megfizetni a járulékokat egy kft. egyik ügyvezető tagja után, aki ténylegesen is ellátja a vezetői feladatokat? Be kell jelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon a másik tagot is, aki a társasági szerződés szerint szintén ügyvezető, de ténylegesen nem végzi a tevékenységet, és máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Kell fizetni valamilyen közterhet ez után a tag után?
4. cikk / 7 Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
5. cikk / 7 Több jogviszony egy vállalkozásban
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
6. cikk / 7 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
7. cikk / 7 Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
