Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi jövedelem, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum), míg a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Társas vállalkozó járulékfizetése szüléshez kapcsolódó ellátások igénybevétele alatt

Kérdés: Személyes közreműködése esetén kötelezett lesz-e mimimumjárulék-fizetésre egy társas vállalkozás tagja, aki jelenleg GYES-ben részesül, de hamarosan újra szül, és a GYES mellett TGYÁS-ra és GYED-re is jogosultságot szerez? A jogszabályok értelmében a GYED alatt nem kell megfizetni a minimumjárulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...személyes közreműködése ellenére jogosult lesz a GYES-re és a GYED-re, ráadásul a járulékfizetési kötelezettség csak a tényleges tagi jövedelem után terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] ...ha a társasági szerződés nem tartalmazza a törzsbetétek arányát meghaladó felosztást, a tag részére kifizetett "többletosztalék" tagi jövedelemnek és járulékalapot képező jövedelemnek is minősülhet. A leírtaknak megfelelően legalizált tagi munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.