1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosításijárulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék,vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj önellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell elvégezni az önellenőrzést abban az esetben, ha utólag derül ki, hogy az egyik munkavállaló esetében tévesen került megállapításra a magán-nyugdíjpénztári tagdíj a korábbi évekre nézve, és a munkavállaló időközben már visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe?
Részlet a válaszából: […] ...történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépéstmegelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíjönellenőrzését nyugdíjjárulék-önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve hogyennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki vissza szeretne lépni az állami nyugdíjrendszerbe, de megtudta, hogy a volt munkáltatója 2009-2010. években nem fizette be a magánnyugdíjpénztárba a tagdíjat annak ellenére, hogy az egyéni járulék a munkabérből levonásra került? Terheli-e valamilyen felelősség, illetve kötelezettség a munkavállalót, és milyen lehetőségei vannak a hiány pótlására?
Részlet a válaszából: […] ...Ezzel kapcsolatban a munkavállalónak feladata (költsége), illetvelehetősége nincs. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben a levonttagdíj behajtása valamely okból sikertelen lesz, akkor ez az összeg nem kerüljóváírásra egyéni számláján, és – lényegében ez is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Hogyan járhat el helyesen a munkáltató abban az esetben, ha három munkavállalója kérte visszalépését az állami tb-rendszerbe, de 2009. január 31-i időponttal csak az egyik átlépést igazolták vissza? A munkáltató 2010. január 1-jétől már nem fizet magán-nyugdíjpénztári tagdíjat egyik dolgozója után sem, és a 10T1041 nyomtatványon is kijelentette őket a magánnyugdíjpénztárból, amely februárban küldött egy értesítést arról, hogy az egyik dolgozó átlépését 2010. január 31-én rendezik, a másik dolgozó kilépésének időpontját pedig először szintén január 31-i, majd február 28-i dátummal jelölte meg. A magánnyugdíjpénztár az átlépési kérelmeket 2009. december 22-én vette át.
Részlet a válaszából: […] A 2009. évi LXXVII. tv. 144. §-ával beiktatott Mny-tv. 123.§ (15) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülőpénztártag 2009. december 31-éig visszaléphetett a társadalombiztosításinyugdíjrendszerbe, amennyiben önkéntes döntése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Visszalépés miatt kifizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés

Kérdés: Valóban visszajár-e a munkáltató által 5 évig fizetett tagdíj-kiegészítés, és ha igen, milyen közteher-fizetési kötelezettségei keletkezhetnek ezzel kapcsolatban annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki élt a lehetőséggel, és kezdeményezte a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését?
Részlet a válaszából: […] ...jogú öregségi nyugdíjbanrészesülők számára lehetővé tesz a jogszabály – követően az esetlegesenfizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés visszafizetésre kerül a volttag munkavállaló számára.Ez a kifizetés az Szja-tv. 28. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Nyugdíjjárulék alapja

Kérdés: Vonhat-e a cég nyugdíjjárulékot egy megbízási szerződés alapján munkát vállaló személy kérésére abban az esetben, ha a Tbj-tv. 31. § (7) bekezdése alá tartozik, amely egyébként kimondja, hogy a további jogviszonyaiból származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet? A nyugdíjjárulék alapja a két jogviszonyban sem éri el a járulékfizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]

Nem. A Tbj-tv. 31. § (7) bekezdésében említett személyi körbe tartozó munkavállalótól további jogviszonyában nyugdíjjárulékot még kifejezett kérése ellenére sem szabad levonni, ugyanis azt a szolgálati nyugdíjrendszer nem "tudja kezelni".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Adatvédelem

Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?
Részlet a válaszából: […] ...adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részérea tárgyévben fennállt biztosítási idő tól-ig tartamáról, levont járulékok(tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről ajövedelemigazoláshoz csatoltan. A biztosítással járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...hónaponként 4200 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;h) az 1999-2002. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] ...teljesített nyugdíjjárulék magánnyugdíjpénztárt megillető részét (2001-2002-ben 6 százalékos, 2003-ban 7 százalékos mértékben) tagdíj címén a választott pénztárnak át kell utalni. Ezt az APEH-nak bevallott nyugdíjjárulék-többlet önrevízió útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
2