13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házastársainak?
2. cikk / 13 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
3. cikk / 13 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
4. cikk / 13 Üdülési csekk nyilvántartása, bevallása
Kérdés: Kell-e név szerinti jelentést küldeni az APEH-nak a 2009-ben kiosztott 71 500 forint/év/fő összegű üdülési csekkekről, vagy elég egy nyilvántartás erről a juttatásról?
5. cikk / 13 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
6. cikk / 13 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
7. cikk / 13 Munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég 1 fő alkalmazott részére munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet havonta 50-60 ezer forint összegben? Köthető-e adott munkakörhöz, életkorhoz stb. a juttatás feltétele?
8. cikk / 13 Külföldi anyavállalat által működtetett önkéntes nyugdíjpénztár
Kérdés: Egy németországi anyavállalat önkéntes nyugdíjpénztárat működtet, és felajánlotta a magyarországi cégnek is, hogy munkáltatói hozzájárulással támogathatja dolgozói nyugdíjba menetelét. Milyen legális lehetőség van a külföldi nyugdíjpénztárhoz csatlakozni, illetve az adó- és járulékkedvezmények vonatkoznak-e erre az esetre is? Ha nem, és ennek ellenére a cég fizet a kinti pénztár szabályai szerint, minek minősül a kifizetés Magyarországon a cég szempontjából, illetve majdan a nyugdíjas dolgozóknál?
9. cikk / 13 Önkéntes biztosítópénztárba fizetett adomány közterhei
Kérdés: Adómentes jövedelemnek minősül-e a munkáltató által egy meghatározott kör részére az önkéntes biztosító pénztárakba adományként befizetett összeg?
10. cikk / 13 Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
