14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés:
Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
2. cikk / 14 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az adott hónapban nem rendelkezik bevétellel?
3. cikk / 14 Nappali tagozatos egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen gyakorisággal és mi alapján állapítja meg és vallja be a járulékait egy közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos hallgató abban az esetben, ha nem átalányadózó, illetve ha átalányadózó egyéni vállalkozó? Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha nincs vállalkozói kivét?
4. cikk / 14 Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
5. cikk / 14 Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
6. cikk / 14 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
7. cikk / 14 Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
8. cikk / 14 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
9. cikk / 14 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
10. cikk / 14 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
