Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az adott hónapban nem rendelkezik bevétellel?
Részlet a válaszából: […] ...után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Ez alapján tehát az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Nappali tagozatos egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen gyakorisággal és mi alapján állapítja meg és vallja be a járulékait egy közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos hallgató abban az esetben, ha nem átalányadózó, illetve ha átalányadózó egyéni vállalkozó? Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha nincs vállalkozói kivét?
Részlet a válaszából: […] ...esetében atársadalombiztosítási járulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosításijárulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elértjárulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó járulékalapot képezőjövedelmének az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] ...fennállása esetén a járulékalap után mindegyikjogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, anyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piacijárulékot. (2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...címénadott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletetellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésbenmeghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, azösztöndíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni a nyugdíjjárulékot(legfeljebb a járulékfizetési felső határ összegéig), valamint – hamagánnyugdíjpénztár tagja – a tagdíjat, továbbá az egészségbiztosításijárulékot is. A fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék (vagy nyugdíjjárulék és tagdíj) fizetésére kötelezett, melynek alapja a tényleges vállalkozói kivét azzal, hogy a nyugdíjjárulék esetében figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék, 2004. évben 8 százalék tagdíjat fizet.2003. január 1-jétől a magánnyugdíjpénztár tagja:1. a tagságra kötelezett pályakezdő,2. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...többletként levont nyugdíjjárulék (tagdíj) elszámolása, a biztosított részére történő visszafizetése alapvetően a foglalkoztatót terheli, amelynek (akinek) erre a túlvonás észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.