Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató eljárása helyes.A Kiva-tv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyi jellegű kifizetéseket növelő tényezőként kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának a meghatározásánál.Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében e szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeg után. A kft.-t pedig 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó terheli a tag után, melynek alapja ugyancsak a tag személyes közreműködésére tekintettel kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ugyanezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legelső problémával. A gazdasági társaságtermészetes személy tagja a társaság tevékenységében akkor is közreműködhetszemélyesen, ha erre a társasági szerződés nem tartalmaz utalást. Ebből adódóana kérdésben említett természetes személy tag esetében sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...31. § (4) bekezdése és a Tbj-tv. R. 7. § (1) bekezdése]. A tételesegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a tag személyes közreműködésefüggvényében keletkezik, e kötelezettség alól E101-es igazolás esetén semmentesítenek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 11. §-a a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit sorolja fel. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 131. § speciális érvényességi kellékeket a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...[Eva-tv. 18. § (5) bek.]. Az adómentesség azonban a tagot tagi jogviszonya alapján megillető bevételek közül nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amely változatlanul adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...15 százalékában megfizetett evával már ezen jövedelemtípusok adóterhét is lerótta.Ugyanakkor az eva nem "fedi le" a magánszemély tag személyes közreműködésével, illetve mellékszolgáltatásával szerzett jövedelmek, illetve a természetbeni juttatások címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...járulékmentességben nyilvánul meg. Egy kicsit részletesebben ez annyit jelent, hogy amennyiben a saját jogú (rokkantsági) nyugdíjas beltag személyes közreműködése tagsági viszony keretében valósul meg, a járulékalapot képező jövedelme után mindössze 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.