22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Biztosítási kötelezettség elbírálása több megbízási díj esetén
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt abban az esetben, ha egy kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, havi 50 000 forintos megbízási díja mellett minden hónap szombati napjain a cég tevékenységi körébe tartozó munkák végzéséért 10 000 forint/nap megbízási díjban is részesül? Milyen járulék és szociális hozzájárulási adó terheli a céget ebben az esetben?
2. cikk / 22 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés: Valóban alapíthatnak kedvező adózású szövetkezetet a GYED-en, illetve GYES-en lévő szülők? Milyen feltételekkel működhet egy ilyen szövetkezet?
3. cikk / 22 Kivaalap megállapítása
Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
4. cikk / 22 Kiva alapjának meghatározása
Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
5. cikk / 22 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
6. cikk / 22 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
7. cikk / 22 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
8. cikk / 22 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
9. cikk / 22 Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése
Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
10. cikk / 22 Személyesen nem közreműködő beltag
Kérdés: Valóban nem kell-e járulékot fizetni egy büfét üzemeltető betéti társaság üzletvezetője után abban az esetben, ha a cég a téli időszakra bezár, alkalmazott nincs, jövedelemszerző tevékenység nem történik? Lehet-e ezt az időszakot kieső időként jelölni a 08-as bevallásban, mint munkavégzés alóli felmentést?
