Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyértelmű a kültag személyes közreműködése, amely alapján társas vállalkozónak, egészen pontosan biztosított társas vállalkozónak minősül, hiszen szolgálati járandóságban részesül, ami nem nyugellátás, így nem tekintendő kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az ausztrál állampolgárságú tagok a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjainak alkalmazásával Magyarországon külföldinek minősülnek. Az említett jogszabályok alapján belföldi Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Nappali tagozatos beltag közterhei

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha nem vesz fel jövedelmet, mert egy felsőfokú intézmény nappali tagozatán végzi tanulmányait? A tag hallgatói jogviszonyát az iskola leigazolta. Változik-e a hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a hallgató továbbtanul, szintén nappali tagozaton, doktori cím megszerzése miatt, ahol ösztöndíjat kap? Melyik jogszabály írja elő a bt. beltagjának kötelező személyes közreműködését?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén: a betéti társaság beltagja automatikusannem kötelezett személyes közreműködésre a társaságban. Az üzletvezetésre valójogosultsága, illetve az üzletvezetés ellátása nem minősül személyesközreműködésnek, és ha ezért díjazásban nem részesül, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy az említettbeltag milyen jogviszonyban áll a betéti társaságnál. Amennyiben– csak tulajdonos, de a társaság tevékenységében nemközreműködik, munkát nem végez, ezért díjazásban nem részesül, akkor velekapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A vázolt probléma megoldásának kulcsa a kérdésben említetttag bt.-ben fennálló jogviszonyának a tisztázása. Hiszen első alkalmazásábanegyértelmű helyzete: munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, 200 ezerforintos munkabére után meg kell fizetni a 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Beltag szociális járadéka

Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, a kérdező nem tért ki arra a fontos momentumra, hogyaz érintett személy munkaképességének csökkenése mikor következett be. Ez akörülmény azért lényeges, mert a megváltozott munkaképességű dolgozókfoglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

GYES-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagjait (akár beltag, akár kültag) akkorkell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásosjogviszonyban teszi.Amennyiben ez utóbbi megoldást választják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói járulék fizetésének kötelezettségét az Ftv.vezette be 2005. január 1-jétől. A törvény értelmében az egyéni és a társasvállalkozónak 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kell fizetni, amelynekalapja az egészségbiztosítási járulék alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság bel- és kültagját a Tbj-tv. 4. § d) 1.alpontja értelmében akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyvagy megbízási jogviszony keretében történik.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.