Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kft. megbízott ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amelyik a 'T1041-es bevalláson a választott tisztségviselőket jelölő 1210-es kódon jelenti be az ügyvezetőt, aki nem tagja a társaságnak, és megbízási jogviszonyban látja el a feladatait? A megbízási díj számfejtése során nem alkalmazzák a 10 százalékos költséghányadot, és nem vonják a munkaerő-piaci járulékot sem. Nagyon helytelen volt a korábbi gyakorlat, amikor alkalmazták a költséghányadot, és megbízási jogviszonyként 1202-es kóddal jelentették be az ügyvezetőt? Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma a Ptk., illetve az Szja-tv. vonatkozó előírásai közötti ellentmondásból adódik. A Ptk. 3.112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselőit a kft. létesítő okiratában kell kijelölni. A kft. létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a kft. tagjai-alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. Mindez tehát azt jelenti, hogy polgári (társasági) jogi értelemben a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
Részlet a válaszából: […] ...így e tevékenységére tekintettel biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Emellett, mint személyes közreműködő tag, természetesentársas vállalkozóként bejelentésre kerülhet, és ennek megfelelően legalább aminimálbér alapulvételével meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben fennálló tagságiviszonnyal kapcsolatosan néhány körülményt tisztáznunk. A kft. választotttisztségviselőjének jogviszonyát 2005-ben, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése értelmében kiterjed rá a biztosítás, hiszen a havitiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát.Másrészt tagként (nem megbízási és nem munkaviszonykeretében), személyesen közreműködik a társaságban, tehát társas vállalkozónakminősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...után meg kell fizetniük a társadalombiztosítási és azegyéni járulékokat, függetlenül attól, hogy az érintett tisztségviselő tagokrészére személyes közreműködésükért díjazást ténylegesen nem fizetnek. Ha atársasági szerződést csak 2007-ben módosítják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben említett bt.-beltag a társaságbanszemélyesen nem működik közre, akkor vele kapcsolatban járulékfizetésikötelezettség nem merül fel. Az üzletvezetői tevékenység 2006. július 1-jétőlnem minősül személyes közreműködésnek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a külföldinek minősülő természetes személy tagjára, alkalmazottjára.Ez alól a kivételt a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy jelenti, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.