9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Külföldi üdülés
Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
2. cikk / 9 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
3. cikk / 9 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
4. cikk / 9 Önellenőrzés
Kérdés: Egy cég a 2006. év 07. hóra vonatkozóan a 0608-as járulékbevallása során rosszul adta be egyik dolgozójának (tagjának) lapját, mivel a 03-as lap 65. sorába 220 000 forintot állított be, viszont a 06-os lapon társadalombiztosításijárulék-alapnak 180 000 forintot vettek alapul. (Ennek előzménye az volt, hogy béremelés történt a cégnél 2006. augusztus 1-jétől, és miután számfejtették a július hónapot, már beállították a 2006. augusztus 1-jétől esedékes új béreket, és a program összekeverte az adatokat.) Javítani kell-e az egész 0608M és 0608A bevallást, vagy elég csak annál az egy dolgozónál a 0608-ast javítani. Milyen bevalláson és hogyan kell a javítást elkészíteni? Hogyan és milyen bevalláson kell javítani a 2006. 05. hónapra vonatkozó 0608-as bevallást, ha 10 000 forint értékhatár alatti egyedi beszerzésű ajándékokat vásárolt a cég, mely után a 44 százalék személyi jövedelemadót és a 11 százalék eho-t bevallották, ezt beállították a 16. és 30. sorokba, de később rájöttek a kitöltési útmutató alapján, hogy ezt évi egy alkalommal kell bevallani és befizetni?
5. cikk / 9 Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése
Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
6. cikk / 9 Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
7. cikk / 9 Viszonteladók részére hirdetett nyereményjáték
Kérdés: Viszonteladókat és lakossági vásárlókat is kiszolgáló ital-nagy- és -kiskereskedelmi kft. viszonteladói körében a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, melynek eredményeként a játékban meghatározott forgalmi növekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Járulékfizetés szempontjából minek minősül ez a nyeremény, kell-e utána fizetni a társaságnak?
8. cikk / 9 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
9. cikk / 9 Természetbeni juttatás közterhei
Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
