12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
2. cikk / 12 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
3. cikk / 12 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Kérdés:
Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
4. cikk / 12 Ügyvédi iroda tagjának jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni az ügyvédi iroda tagjának jogviszonyát? Több kiadványban is olvasható, hogy az ügyvédi iroda tagja kötelezően társas vállalkozónak minősül. Ugyanakkor a NAV azt a tájékoztatást adta, hogy az ügyvédi iroda tagja nem társas vállalkozó abban az esetben, ha munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, és működik közre személyesen.
5. cikk / 12 Nyugdíjazás időpontja prémiumévek programban való részvétel esetén
Kérdés: Beszámítják a nappali tagozatos főiskolai éveket a szolgálati idő megállapításánál annak a közalkalmazottnak az esetében, aki 2010. június 30-tól részt vesz a prémiumévek programban, és 2018. március 6-án válik jogosulttá öregségi teljes nyugdíjra? Megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt a 40 év jogosultsági idő elérésekor annak ellenére, hogy a munkavállaló nem igényli a nők kedvezményes nyugdíjazását, mert az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig dolgozni szeretne, és a nyugdíjtörvények változása miatt meghosszabbított kinevezése is az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig szól? Milyen jogi lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató mégis korábban kívánja megszüntetni a jogviszonyát?
6. cikk / 12 Pályakezdőnek nem minősülő személy belépése magánnyugdíjpénztárba
Kérdés: Mit kell tennie annak a munkavállalónak, akinek pályakezdőként nem volt kötelező belépnie magánnyugdíjpénztárba, de most szeretné ezt megtenni?
7. cikk / 12 Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.
Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
8. cikk / 12 Magán-nyugdíjpénztári tag öregségi nyugdíja
Kérdés: Valóban csak a nyugdíja 75 százalékát fogja nyugdíjként megkapni az a magán-nyugdíjpénztári tag, aki 2008. július 4-én nyugdíjba szeretne vonulni? Mit kell tennie, hogy a teljes összeget folyósítsák részére?
9. cikk / 12 Főiskolai hallgató biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Létesíthet-e magán-nyugdíjpénztári tagságot, és kérheti-e a már befizetett nyugdíjjárulék átutalását a magánnyugdíjpénztárhoz az a nappali tagozatos főiskolai hallgató, aki 2007. január 1-jétől biztosítottá vált, mert közös őstermelői igazolvánnyal gazdálkodik a család, nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét teljesítette, ez évben befejezi tanulmányait és biztosítással rendelkező munkaviszonyba áll?
10. cikk / 12 Biztosítottak bejelentése elektronikus úton
Kérdés: A Tbj-tv. változásaiban az olvasható, hogy az egészségbiztosítási pénztárhoz a biztosítottak bejelentését szoftveren kell teljesíteni. Igaz-e ez és hogyan kell kérni a szoftvert?
