Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
Részlet a válaszából: […] ...az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.Mielőtt a gyermek után járó ellátásokra való jogosultságokat taglalnánk, nézzük meg először az anya táppénzre való jogosultságát. A korábban létesített jogviszony legyen az "A" jogviszony, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés:

Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?

Részlet a válaszából: […] ...A 365 napi előzetes biztosításban töltött időbe be kell számítani – többek között – a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből maximum 180 napot. Ha a szülés valóban 2014. június 15-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként

Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...bérjövedelemnek (mellyel szemben adójóváírástérvényesíthet), a többi esetben (pl. ha a kiküldetésre megbízási jogviszonyvagy tagi jogviszony alapján kerül sor) egyéb jövedelemnek minősül. Ez pedigazt jelenti, hogy a bérnek minősülő összeg járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...közterheket. Ilyen jövedelem leheta munkaviszonyból származó jövedelem, egyéni vállalkozóként a vállalkozóikivét, társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, azegyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot 15 napon belül a foglalkoztató visszafizeti.Abban az esetben, ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, a foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.