11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai
Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
2. cikk / 11 Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt
Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
3. cikk / 11 Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése
Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
4. cikk / 11 Külföldi nyugdíjas személy jogosultságai
Kérdés: Megilletik-e Magyarországon ugyanazok a jogok egy EU-tagállam nyugdíjasát, mint a magyar jogszabályok alapján saját jogú nyugdíjban részesülő személyeket? Jogosult lesz-e ez a személy ingyenes utazásra és a nyugdíjas státusszal járó egyéb kedvezményekre? Kell-e vonni a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben ez a személy munkát vállal Magyarországon?
5. cikk / 11 Járulékfizetésre nem kötelezett őstermelő biztosítási jogviszonya
Kérdés: Biztosítottnak minősül-e, illetve jogosult-e orvosi ellátásra az az őstermelő, aki tavaly ősszel váltotta ki őstermelői igazolványát, de bevétele abban az évben még nem keletkezett, ezért 2009. évben nem kötelezett járulékfizetésre?
6. cikk / 11 Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
7. cikk / 11 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
8. cikk / 11 EU-kártya használata
Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
9. cikk / 11 Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai
Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
10. cikk / 11 Mezőgazdasági őstermelő minimum-járulékalapja
Kérdés: Van-e minimum-járulékalapja a mezőgazdasági őstermelőnek?
