8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Kisadózó bt. végelszámolása
Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
2. cikk / 8 Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra
Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
3. cikk / 8 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
4. cikk / 8 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
5. cikk / 8 EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása
Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
6. cikk / 8 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
7. cikk / 8 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közreműködik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
8. cikk / 8 Kisadózó vállalkozások tételes adója
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?