18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés:
Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 18 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 18 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
4. cikk / 18 Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár
Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
5. cikk / 18 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
6. cikk / 18 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
7. cikk / 18 Olasz ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy magyar cég 72 éves olasz ügyvezetője, aki havonta nettó 4000 euró összegű juttatást kap, amelyet felbruttósítva számfejt a kifizető MNB-árfolyamon átszámítva, és kizárólag személyi jövedelemadót von belőle? Be kell jelenteni ebben az esetben az ügyvezetőt? Milyen igazolásokat kell kérni a külföldi személytől, aki valószínűleg nyugdíjas? Van egészségügyihozzájárulás- vagy szociálishozzájárulásiadó- fizetési kötelezettség ebben az esetben?
8. cikk / 18 Kft. megbízott ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a kft. ügyvezetőjének, aki megbízási szerződés alapján látja el a tevékenységét, de a megbízási díja nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és emellett egy rt. nyugdíjas vezérigazgatójaként heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt a kifizetést?
9. cikk / 18 Ügyvezető járulékalapja
Kérdés: Hol található arra vonatkozóan konkrét jogszabályi hely, hogy az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő tag esetében elég a minimálbér (2014-ben 101 500 forint) alapulvételével megfizetni a járulékokat, és nem kell a garantált bérminimumot figyelembe venni?
10. cikk / 18 NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
