Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett jövedelem,– a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,– a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,– a felszolgálási díj,– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély tehát egyidejűleg két tagállami foglalkoztatószámára, több tagállamban végez munkát. Ebből következően biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségét a közösségi koordinációs szabályokfigyelembevételével kell meghatározni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...csak kivételesen térhet el egymástól. Ilyen például, amikor– a dolgozó jövedelméből munkavállalói érdek-képviseleti(szakszervezeti) tagdíj kerül levonásra, melynek összege figyelmen kívülhagyandó a személyi jövedelemadó szempontjából, míg a járulékalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A kiegészítő tevékenységű – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.