61 cikk rendezése:
21. cikk / 61 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
22. cikk / 61 Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
23. cikk / 61 Munkanélküli-ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az az őstermelő, aki napi 6 órás munkaviszonyban állt, amely megszűnt, majd munkanélküli-ellátásra ment el, amely április végéig jár neki, s közben terhes lett, és a szülés várható ideje 2011. augusztus 20-a? Az őstermelésből származó bevétele nem érte el a 600 000 Ft-ot.
24. cikk / 61 GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
25. cikk / 61 Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
26. cikk / 61 Egyéni vállalkozó kórházi ápolása
Kérdés: Köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó 6 hetes kórházi kezelése idejére abban az esetben, ha egyébként üzletét segítő családtagja által nyitva tartja?
27. cikk / 61 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
28. cikk / 61 Szolgálati idő megváltása
Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
29. cikk / 61 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
30. cikk / 61 Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés
Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
