Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Letiltható 50 százalék a havi bruttó 110 000 forint összegű munkabérből, miután levonásra kerül belőle az összes közteher?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Az előző bekezdés szerint csökkentett összegből – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Magyar székhelyű kft. külföldi munkavégzése

Kérdés: Be kell jelentkeznie a német adóhatóságnál annak a magyarországi székhelyű kft.-nek, amelyik Németországban vállal építőipari munkát, de ott nincs telephelye, és csak magyar munkavállalókat foglalkoztat? Kell valamilyen közterhet fizetnie külföldön a magyar cégnek vagy a magyar magánszemélyeknek?
Részlet a válaszából: […] ...Akülföldön kiküldetés keretében dolgozó munkavállalók ugyanis a közösségikoordinációs szabályok értelmében két évig a kiküldő tagállam jogszabályainakhatálya alá tartoznak. A kiküldetéssel szemben azonban szigorú szabályokkerültek megfogalmazásra, melyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban áll,valamint a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgárinemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség és aHatárőrség szerződéses állományú tagja, illetőleg a katonai szolgálatotteljesítő önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...vagyb) olyan jövedelemmel rendelkezik– munkaviszony alapján, vagy– egyéni vállalkozói kivétből, vagy– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködéséretekintettel, vagy– vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja-tv.szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor biztosított, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.