19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 GYOD-ban részesülő munkavállaló
Kérdés: Köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyezni annak a munkavállalónak, aki beteg gyermekére tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? A munkáltató korábban engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot a GYES folyósításának idejére a gyermek 10 éves koráig, a munkavállaló azonban megszüntette a gyermekgondozási segélyt annak ellenére, hogy a két ellátást kaphatta volna együtt is. Visszavonható a munkáltatói engedély ebben az esetben? Szünetel a munkavállaló Tbj-tv. szerinti biztosítása a munkáltatónál a GYOD-ra való tekintettel?
2. cikk / 19 Passzív GYES figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív GYES időtartama?
3. cikk / 19 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
4. cikk / 19 1959-ben született személy
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959-ben született személy, aki felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton végezte, 2 gyermeke születésekor 5 évig otthon volt, és regisztrált munkanélküliként is nyilvántartották? Hogyan számítják az ellátás összegét?
5. cikk / 19 Gyermekgondozási segély igénylése
Kérdés: Hogyan és hol igényelhető a gyermekek után járó gyermekgondozási segély?
6. cikk / 19 1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje
Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
7. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadság elismerése szolgálati időként
Kérdés: Mióta nem minősül szolgálati időnek a fizetés nélküli szabadság időtartama? Egy munkavállaló beadta az igényét előrehozott öregségi nyugdíjra, de ezt az időtartamot nem vették figyelembe a szolgálati idő számítása során.
8. cikk / 19 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
9. cikk / 19 Beteg gyermek után járó juttatások
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy egy beteg gyermekével jelenleg GYES-en lévő édesanya munkaviszonyát megszüntetve nevelési segélyt igényeljen az önkormányzattól, és a jelenleg munkaviszonyban álló édesapa igényelje a GYES-t, amely mellett 8 órában továbbra is dolgozna? A gyermek állandó felügyeletre szorul, az édesanya ezért nem tud munkát vállalni.
10. cikk / 19 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?