9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Rendezvény résztvevőinek napidíja
Kérdés: Kell rendelkeznie adóazonosító jellel egy magyarországi székhelyű egyesület által más EU-tagállamban szervezett rendezvény nem magyar állampolgárságú résztvevőinek abban az esetben, ha részükre az étkezés fedezésére napidíjat fizetnének forintban, illetve euróban, valamint a szállás költségét számla ellenében fizetnék ki az EU-tagállambeli hotelnek? Az érintett személyek és az egyesület között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A részt vevő magánszemélyek részben EGT-tagállamok, részben harmadik országok állampolgárai, és vannak köztük kiskorú gyermekek is. Terheli a magánszemélyt, illetőleg az egyesületet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség Magyarországon? Ha igen, van adómentes rész? Szükséges a kifizetéshez az A1-es igazolás és/vagy adóilletőség-igazolás?
2. cikk / 9 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 9 Egyesület által alapított díj
Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
4. cikk / 9 Külföldi munkavállaló lakásbérlete
Kérdés: Érvényes-e 2011-ben is a Társadalombiztosítási Levelek 102. számában megjelent 1748. kérdésre adott válasz a Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérletére vonatkozóan? Kell-e valamilyen adót és járulékot fizetni egy Olaszországban biztosított munkavállaló után, akinek magyarországi kirendelésének idején a cég a munkájához kapcsolódó üzleti utazásainak költségeit téríti meg számlák alapján, valamint a számára bérelt lakás bérleti díját fizeti? A munkavállaló cégautót használt, amelynek az adóját megfizeti a foglalkoztató.
5. cikk / 9 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
6. cikk / 9 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
7. cikk / 9 Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérlete
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége van a kifizetőnek a hozzá kirendelt külföldi munkavállaló és családja részére biztosított lakás bérlése után? Fennáll-e az adófizetési kötelezettség, ha a kifizető a munkavállaló által bérelt lakás bérleti díjából csak a munkanapokra eső hányadot téríti meg? Mi a különbség, illetve van-e különbség abban, ha a kifizető a kirendelt munkavállalót szállodában, vagy egy bérelt lakásban helyezi el, azonkívül, hogy a lakásbérlést hosszú távon gazdaságossági okok támasztják alá?
8. cikk / 9 APEH-ellenőrzés
Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
9. cikk / 9 Tanulmányi szerződés
Kérdés: A dolgozó jövedelmének számít-e, és terheli-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség a munkáltató által tanulmányi szerződés alapján átvállalt oktatás díját? A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja.