Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselőit a kft. létesítő okiratában kell kijelölni. A kft. létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a kft. tagjai-alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. Mindez tehát azt jelenti, hogy polgári (társasági) jogi értelemben a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...kártyákkal foglalkoztatottak: A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkátkeresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásrólszóló 2004...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...esedékes. Ha az eredmény elmaradásáért bizonyíthatóan a megbízott a felelős, a megbízó jogszerűen csökkentheti a díjat, vagy megtagadhatja annak kifizetését. A törvény elismeri a megbízás ingyenességének esetét, ha az ügy természetéből (apróbb szívességek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony fennáll, a biztosított szerző adóalapjából a személyi jövedelemadó mellett a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg tagdíjat – az összevonásra vonatkozó szabályok figyelembevételével, az éves felső határ alapján – kell levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.