Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...20 év, kivéve– az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,– az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a ténylegesen közreműködő tag a kft. ügyvezetését és a társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokat is a heti 10 órás munkaidőre szóló munkaszerződés alapján látja el, ezért őt kizárólag munkaviszonyban álló biztosítottként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása érdekébenmindenekelőtt a fennálló jogviszonyokat kell tisztáznunk.Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, olyan kft. tagról vanszó, aki – heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetőiteendőket és emellett– ugyanebben a cégben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...uniós csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor biztosított, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2003. évben 1,5 százalék, 2004. évben 0,5 százalék."A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...létre amellett, hogy a tanulószerződésben meghatározott díj ösztöndíjként funkcionál, ugyanakkor a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, ösztöndíjban részesülő hallgató és az intézmény közötti jogviszony biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.