Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...nem említi, hogy a nyugdíjas személy a betétitársaságnál fennálló tagsági viszonyából származó jövedelemre szert tesz-e vagysem. Ez azért lényeges körülmény, mert a kiegészítő tevékenységű társasvállalkozó (ilyennek minősül a betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnek a Tny-tv. 13. § (2) bekezdése alapján korrigált összegénél. Tehát a beltag a rokkantsági nyugdíjának folyósítása mellett kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor biztosított, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rokkant tag személyes közreműködése

Kérdés: Végezhet-e továbbra is munkát betéti társaságunkban az, akit a II. rokkantsági csoportba sorolnak, és e szerint kap rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...működik közre (ami a legjobb megoldás, hiszen kiegészítő tevékenységet folytatóként csak 5 százalék baleseti járulék terheli tagi jövedelmét), akkor munkaideje nem mérhető, tehát a "békesség kedvéért" a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdése alapján 11,5 százalék (melyből a nyugdíjjárulék 8,5 százalék, vagy magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék+a tagdíj 7 százalék, továbbá az egészségbiztosítási járulék 3 százalék). Az Eho-tv. 6. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.