Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Apaszabadság

Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
Részlet a válaszából: […] ...jogállásban állók, azügyészségi szolgálati jogviszonyban állók, az igazságügyi alkalmazottak, afegyveres erők hivatásos jogállású tagjai, a Magyar Honvédség hivatásos ésszerződéses állományú katonái. Azoknak az apukáknak a részére, akik igazoltákapaságukat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Apaszabadság külföldi állampolgárságú anya esetén

Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?
Részlet a válaszából: […] ...bírói,ügyészi, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony. A kedvezményvonatkozik továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira, valamint aMagyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáira. A felsorolásbólis látható, hogy az abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] ...cég önálló képviseleti joggalrendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ebből következőena volt képviselő beltagra végelszámolóként is a vezető tisztségviselőrevonatkozó társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni. E szabályokszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben fennálló tagságiviszonnyal kapcsolatosan néhány körülményt tisztáznunk. A kft. választotttisztségviselőjének jogviszonyát 2005-ben, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Hogyan kell a járulékokat levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha egy dolgozó 2003. január 20-án megszűnt munkaviszonya alapján a bíróság a részére végkielégítést, felmentési időre járó munkabért, valamint a 2002. november 1-jétől 2003. január 20-ig tartó időszakra járó munkabért ítélt meg, melynek kifizetésére 2004-ben került sor?
Részlet a válaszából: […] ...megítélt, 2004-ben kifizetett elmaradt összegekből a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék címén 8,5 százalékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5 százalékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíj címén 8 százalékot), egészségbiztosítási járulék címén pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor biztosított, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az egyszemélyes kft. – tag ügyvezetője. Ő csak társas vállalkozóként végezhet munkát a saját cégében [Gt. 30. § (3) bekezdése, illetve az Adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...Cikk(1) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél állampolgára saját diplomáciai vagy konzuli képviseleténél, vagy azok vezetőinél, tagjainál és egyéb alkalmazottainál a másik Szerződő Fél területén áll munkaviszonyban, a diplomáciai, illetőleg a konzuli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok átalakulását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.