10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Diákszövetkezetben munka-viszonyban álló egyéni vállalkozó
Kérdés: Mentesül a havi minimálisadó- és járulék-fizetési kötelezettség alól az a fiatal egyéni vállalkozó, aki egy diákszövetkezetben, amelynek tagja, áll heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban?
2. cikk / 10 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 10 Munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég 1 fő alkalmazott részére munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet havonta 50-60 ezer forint összegben? Köthető-e adott munkakörhöz, életkorhoz stb. a juttatás feltétele?
4. cikk / 10 Iskolai szövetkezet
Kérdés: Milyen járulékokat fizet meg a diákszövetkezet az általa foglalkoztatott tanulók után, és kell-e valamilyen egyéb közterhet megfizetnie a diáknak, vagy ez alapján jogosult lesz minden ellátásra?
5. cikk / 10 Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: Keletkezik-e a cégnek és a dolgozónak valamilyen közteher-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a társaság az egyik alkalmazottja részére önkéntes nyugdíjpénztárba havonta negyvenötezer forint befizetést átvállal munkáltatói hozzájárulásként? Van-e lehetőség arra, hogy pl. csak adott munkakörhöz, életkorhoz kötve saját belső szabályzatban rögzítse a cég a jogosultak körét, és így adómentes-e a hozzájárulás az Szja-tv.-ben megadott értékhatárig?
6. cikk / 10 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
7. cikk / 10 Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
8. cikk / 10 Étkezési hozzájárulás közterhei
Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
9. cikk / 10 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
10. cikk / 10 Járulékfizetési mentesség
Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?