Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásaiban az általános szabályok szerint terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.Ez azt jelenti, hogy a tényleges tagi jövedelmét 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, illetve a kifizetőnek le kell rónia utána 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Külföldön élő személy családi pótléka

Kérdés: Van valamilyen teendője annak a személynek, aki már hosszabb ideje külföldön él, de a családi pótlékot még mindig kapja Magyarországról, és ez alatt az idő alatt semmilyen igazolást nem kért tőle a folyósító? Hibás ez az eljárás, illetve követett el valamilyen hibát a kérelmező?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, az Európai Gazdasági Térség tagállamában történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét, valamint az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
Részlet a válaszából: […] ...a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nemaa) az Európai Unió tagállama,ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,ac) olyan állam, amelynek állampolgára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Külföldön élő igénylő családi pótléka

Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnése. – Az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámánakvagy lakcímének megváltozása. – Az Európai Gazdasági Térség tagállamában történőmunkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának ténye. – Az ellátásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...§-a(1) bekezdésének p) pontja]. A korlátot meghaladó képzési költség átvállalásamunkaviszony, illetve személyesen közreműködő tag esetén nem önálló tevékenységbevétele.A korlátozás alá csak az iskolarendszerű képzés tartozik,tehát ahol a hallgató és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor biztosított, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2003. évben 1,5 százalék, 2004. évben 0,5 százalék."A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.