Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásaiban az általános szabályok szerint terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.Ez azt jelenti, hogy a tényleges tagi jövedelmét 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, illetve a kifizetőnek le kell rónia utána 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Egyértelműen meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőhely is egyben),arról a dolgozónak legkésőbb 2009. augusztus 31-ig nyilatkoznia kell. Abban azesetben, ha a nyilatkozatot az adózó megtagadja, elmulasztja, a kifizetendő béresetében a magasabb adókulcsot, azaz 18 százalék helyett a 36 százalékot kellalkalmazni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

MLM rendszerből kapott jutalék GYED folyósítása alatt

Kérdés: Megszünteti-e az ellátásra jogosultságot a GYED alatt egy MLM rendszerből kapott jutalék, amely nem kizárólag saját munkavégzés után képződik? Magánszemélyként hová kell bejelentkeznie, és milyen bevallásokat kell küldenie a munkavállalónak? Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási kötelezettség a német céget?
Részlet a válaszából: […] ...befizetniés bevallani. Ez a helyzet – többek között – akkor, ha a magyar állampolgártmagyarországi munkavégzésre más, az EGT tagállamában székhellyel rendelkezővállalkozás foglalkoztatja. Az említett esetben az érintett munkavállaló -foglalkoztató híján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni abban az esetben, ha egy cég egy táncegyüttes tagjaival megbízási szerződést kötött, és részükre negyedévenként fejenként 45 000 forint megbízási díjat fizet?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási szerződések alapján a táncegyüttes tagjainak jogviszonya folyamatosan fennáll, díjazásuk egy hónapra számítva 15 000 forintnak felel meg. Ez az összeg semmiképpen nem éri el a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti, a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor biztosított, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. A hivatkozott jogszabályhely szerint osztaléknak a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése – ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2003. évben 1,5 százalék, 2004. évben 0,5 százalék."A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.