Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek nyilván a táppénz összegének a meghatározása szempontjából van jelentősége, hiszen az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdése értelmében csak akkor lehet – az (1) és (2) bekezdésben említett lehetőségek híján – megállapítani a tényleges szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint a dolgozónak egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonya van. Az egyik a 2003-tól fennálló közalkalmazottijogviszony, a másik az egyéni vállalkozói. A vállalkozói tevékenységekezdetének dátuma valószínűleg 2009. január 1., mert a GYED-et ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Többes jogviszonyú biztosított táppénze

Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A dolgozónak egyidejűleg két biztosításra kötelezettjogviszonya van. Valószínűsítjük, hogy a munkaviszonyában a munkaideje legalábbheti 36 óra.Feltételezem továbbá, hogy a dolgozó mindkét biztosításra kötelezettjogviszonyában 2009. május 11-től keresőképtelen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...fogja a későbbiekben megállapítandó ellátásokösszegét. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése egyben azt isjelenti, hogy a többes jogviszonyban állók a további jogviszonyukban iskötelezetté válnak pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Többes jogviszonyú vállalkozó táppénze

Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak egyidejűleg fennálló két biztosításijogviszonya van. Mindkét jogviszonyában kötelezett 4 százalékosegészségbiztosítási járulék fizetésére. Ha mindkét jogviszonyábankeresőképtelen (a vállalkozásában is), mindkét jogviszonyában jogosulttáppénzre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a többes jogviszonyú egyéni vállalkozóra.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Táppénz többes jogviszony esetén

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2002 januárjában heti 40 órás munkaviszonyt létesít, majd 2002 szeptemberétől keresőképtelen beteg. Jogosult-e táppénzre, mint munkaviszonyban álló biztosított, és mint egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonyról van szó. Az Eb-tv. 43. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, valamint az ellátás összegét és mértékét mindegyik jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.