Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó járulékfizetését a közalkalmazotti "főfoglalkozású"illetmény nem befolyásolja, arra inkább a közalkalmazottként ledolgozottmunkaidő van kihatással, amennyiben az eléri a heti 36 órát. Ha a munkaidő ezalatt marad – mint esetünkben -, az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...eva bevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.A többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó a 12,5 százalékos egyéni járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettséget minden, munkavégzésre irányuló jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Tekintettel arra, hogy az említett kft. ügyvezetője esetében mindkét jogviszonyban a megbízásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, a kifizetett szja-alapot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 19/A. §-ának (4) bekezdése lehetőséget ad – a fentiekből értelemszerűen következően csak egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén – a többletként levont nyugdíjjárulék szja-bevallásban történő visszaigénylésére is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.