Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] ...elérte.A GYED-ben részesülő egyéni vállalkozó ennek megfelelően nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, sőt még többes jogviszonyban állónak sem, hiszen a passzív GYED önmagában nem jelent biztosítási jogviszonyt annak ellenére sem, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az információ ebben az esetben véleményünk szerint helytelen volt, a kft. tagja nyugodtan végezheti továbbra is heti 2 órás munkaviszonyban a tevékenységét.A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Kifejezetten az ilyen esetre vonatkozó járulékfizetési szabályokat találhatunk a Tbj-tv. 31. §-ában, melynek (1) bekezdése úgy szól, hogy több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogi akadálya annak, hogy az ügyvezető egy­idejűleg más gazdasági társaság(ok)ban is tagként vezető tisztséget töltsön be. A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a táppénzzel! A táppénz melletti munkavégzésresokkal kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint az egészségbiztosítástovábbi pénzbeli ellátásai (TGYÁS és a GYED) esetében.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében a táppénz folyósítását meg kellszüntetni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...két társaságelektronikus bevalló, nincs szükség a külön bejelentésre, mivel az elektronikusbevalláson a tényleges járulékalap – ez a többes jogviszonyú, egyidejűleg heti36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is álló társas vállalkozóesetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Evás vállalkozó osztalékának közterhei

Kérdés: Felveheti-e osztalékként egy kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaság nyugdíjas tagja a bevételeiből az eva és az iparűzési adó levonása után fennmaradó összeget, vagy ezenkívül kell-e valamilyen járulékot vagy egyéb adót fizetniük? Hogyan változik a kötelezettség egy bevételi nyilvántartást vezető evás társaság heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja esetében?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozónak és a társas vállalkozásnak ajárulékkötelezettségére egyáltalán nincs kihatása annak, hogy az érintetttársaság az eva szerinti adózást választotta-e vagy sem. Emiatt a tagokszemélyes közreműködése esetén az általános szabályok szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettséget a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdésének alapulvételével kellett megállapítani. E jogszabályhely szerint a többes jogviszonyú társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...eva bevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.A többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó a 12,5 százalékos egyéni járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.